Mi is az a RAID, mire használjuk és hogy működik?
Mi is az a RAID, mire használjuk és hogy működik?
Nem tudod, hogy mi az a RAID de szeretnél képbe kerülni, mert lehet, hogy pont erre van szükséged?
Ebben a bejegyzésben segítünk, hogy beleláss a RAID világ alapjaiba.
Amennyiben Te már jártas vagy ebben a témában és konkrét kérdésed van, abban az esetben keress minket telefonon, vagy e-mailben.
Az első kérdés amivel már nagyon sokszor találkoztunk, és amivel érdemes kezdeni az, hogy “mi az a RAID?”.
A RAID egy tárolási technológia, melynek betűi egy angol kifejezést rejtenek magukba, ami a Redundant Array of Inexpensive Disks vagy Redundant Array of Independent Disks.
Ez azt jelenti, hogy a RAID egy módja annak, hogy több lemezt logikailag egyetlen tömbbe állítsunk össze. Az ötlet tehát az, hogy ezek a lemezek együttesen működnek, és a drágább lemezek sebességével és / vagy megbízhatóságával rendelkeznek. A RAID által elért pontos sebesség és megbízhatóság a használt RAID típusától függ.
Ezek után, persze ami érthető is, a második kérdés az szokott lenni, hogy “Milyen típusú RAID-ek vannak?”.
Amilyen RAID típusok léteznek:
- RAID 0
- RAID 1
- RAID 2
- RAID 3
- RAID 4
- RAID 5
- RAID 6
- RAID 7
- RAID 0+1 vagy RAID 01
- RAID 1+0 vagy RAID 10
Mi most ebben a blogban csak a leggyakrabban használt RAID-eket foglaltuk össze, amit lejjebb görgetve már olvashatsz is tovább.
RAID 0 (csíkozás)
A RAID 0 az alap RAID szint. Ez legnépszerűbb RAID tömb az otthoni felhasználók körében, valamint olyan helyeken ahol nem elsődleges szempont az adatbiztonság. A RAID 0 könnyen létrehozható az operációs rendszer eszközeivel vagy egy önálló vezérlővel. Ideális esetben a RAID 0 sebessége az egyes lemezek sebességének összege lesz, így jó teljesítményt nyújt, de hiányzik a hibatűrés és a redundancia. Ha az egyik taglemez meghibásodik, akkor minden adatot elveszíthetünk.
RAID 1 (tükrözés)
A RAID 1 lényege elsősorban a redundancia. Ha teljesen elveszítünk egy meghajtót, akkor is képes a további működésre.
Előnyei: Abban az esetben, ha bármelyik meghajtó meghibásodik, azt egyszerűen le lehet cserélni minimális, vagy teljesen üzemszünet nélkül.
A RAID 1 a megnövekedett olvasási teljesítmény további előnyeit is biztosítja, mivel az adatok a tömb bármely meghajtójáról leolvashatók.
Hátránya, hogy valamivel lassabb lesz az írás, mivel az adatokat a tömb mindkét meghajtójára kell írni, és így csak egyetlen meghajtó szabad kapacitása lesz, miközben két meghajtóra van szükség.
RAID 5/6 (csíkozás + elosztott paritás)
A RAID 5 legalább 3 meghajtót igényel, míg a RAID 6 legalább 4-et. Alapjaiban az ötlet a RAID 0-ra épül, de hozzáteszi a redundancia szempontját is azáltal, hogy a paritás információkat elosztja a lemezeken.
Röviden: a RAID 5 használatával 1 lemez meghibásodása, elvesztése esetén, a RAID 6 használatával pedig már 2 lemez elvesztése esetén is tovább működik a rendszerünk és nem történik semmilyen adatvesztés.
A RAID 5 és 6 jelentősen javítja az olvasási teljesítményt. De az írási sebesség nagymértékben függ az alkalmazott RAID vezérlőtől. A RAID 5 vagy 6 esetén dedikált hardver vezérlőre van szükségünk. Köszönhető annak, hogy ki kell számolni a paritás adatait, és ki kell írni őket az összes lemezre.
A RAID 5 és a RAID 6 jó döntés normál webszerverekhez, fájlszerverekhez és más általános célú rendszerekhez.
A RAID 5, RAID 6 nem a legjobb választás nehéz írási környezethez, például egy adatbázis-kiszolgálóhoz, mivel ez valószínűleg rontja az általános teljesítményt.
Érdemes megemlíteni, hogy a kettő közül bármelyiket is használjuk, ha elveszítünk meghajtót, akkor komolyan a teljesítmény rovására mehet, hogy működőképes maradjon a rendszer.
A meghibásodott meghajtó cseréje után az adatokat újra kell építeni a paritás információiból. Az újraépítéshez a tömb teljesítményének jelentős részére szüksége lesz.
Ezek az újraépítési idők évről évre tovább nőnek, ahogy a meghajtók kapacitása növekszik.
RAID 10 (tükrözés + csíkozás)
A RAID 10 legalább 4 meghajtót igényel, és a RAID 1 (tükrözés), valamint a RAID 0 (csíkozás) kombinációja, ezért mind a megnövekedett sebességet, mind a redundanciát birtokolja.
Ez a leggyakrabban ajánlott RAID-szint, ha nagyobb sebességre van szükség, de redundancia is ugyanolyan fontos.
Négy meghajtós konfigurációban, két tükrös meghajtó tárolja a csíkos adatok felét, másik kettő pedig az adatok másik felét. Ez azt jelenti, hogy ha egy meghajtót, vagy esetlegesen kettőt is elveszítünk, akkor még az adataink teljes biztonságban megmaradnak.
A RAID 1-hez hasonlóan itt is csak a meghajtók felének a kapacitását használhatjuk, de javul az olvasási és írási teljesítmény is, és a RAID 1 gyors újraépítési sebessége is megmarad.
Mikor használjam a RAID-ot?
Amikor ezt a kérdést kapjuk, akkor már tudjuk, hogy volt értelme az előző kettőre is válaszolni, mert a RAID-el kapcsolatban ez az egyik legfontosabb kérdés.
A RAID rendkívül hasznos, ha az üzemidő és a rendelkezésre állás fontos számunkra.
A biztonsági mentések biztosítanak minket a katasztrofális adatvesztés ellen. De a nagy mennyiségű adat visszaállítása sok órát vehet igénybe míg minden újra helyreáll.
Ezek a visszaállítások órák, vagy akár napok is lehetnek, és a legutóbbi mentés óta tárolt, vagy megváltozott adatok elvesznek.
Bízunk benne, hogy ez az írásunk is hasznos volt számodra, akárcsak a többi és ha bármilyen kérdés merült fel benned a RAID technológiával kapcsolatban, akkor keress minket a weboldalon található elérhetősége bármelyikén.
Ha pedig már ott tartasz, hogy valamilyen RAID vezérlőt, alkatrész szeretnél vásárolni, akkor kattints ide, vagy a lejjebb található gombra és szerezd be az interbolt.eu webáruházból.
